A diszgráfia az írás elsajátításának zavara. Gyakran társul a diszlexiával. A diszgráfiás gyerek számára – még ha egyébként nagyon értelmes is – az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az írás megtanulása. Tünetei az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánulnak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a diszgráfia nem fogyatékosság, hanem részképesség zavar, ami semmiképpen nem a gyerek hibája és lehet rajta segíteni!
A diszgráfiás gyermek tünetei:
- Sokszor nem tudja követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.
- Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet.
- A szavak egymás közötti távolsága változó, néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük.
- Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra. Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát.
- A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
- A helyesírási hibák között igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni – kettőz ott, ahol nem kéne, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kéne. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is – elfelejti kitenni az ékezetet, vagy éppen fölöslegesen használja.
- A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö…) alkalmazása, megkülönböztetése, használata a tulajdon személynevekben különösen nehéz a számára.
- Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget.
- Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.
- Mivel lassan dolgozik, lemarad. A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki, a mondat egy része is hiányozhat. Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy).
- A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat. A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi. Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás.
- A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.
Az írási nehézség, zavar megelőzése és kezelése:
Speciális fejlesztő foglalkozásainkon a gyerekek játékosan sajátíthatják el azokat a technikákat, melyekkel megszűnik az írás okozta nehézség.
A fejlesztő foglakozásokon különféle tevékenységekkel – pl. dinamikus írásgyakorlatok, kézműveskedés, origami, zsonglőrködés – és a magyar nyelv zeneiségét figyelembe vevő ritmusos gyakorlatokkal segítjük a dominancia kialakulását, a megfelelő szem-kéz koordináció, a pontos vizuális észlelés és síkban való tájékozódás, a beszédészlelés és a beszédértés fejlődését.
A nagyobb gyerekeknek (4-5. osztálytól) gépírást is tanítunk az életkori sajátosságok figyelembe vételével.