A diszlexia az olvasás elsajátításának zavara. A diszlexiás gyerek számára – még ha egyébként nagyon értelmes is – az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az olvasás, írás megtanulása. Fontos hangsúlyozni, hogy a diszlexia nem fogyatékosság, hanem részképesség zavar, ami semmiképpen nem a gyerek hibája és lehet rajta segíteni!
Felgyorsult világunkban sok információt kapunk, amit nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal tudunk szelektálni, feldolgozni, elsajátítani és beépíteni. Az olvasás egy rendkívül összetett agyi folyamat, amihez sok különböző készség (például szem-kéz koordinácó, ritmusérzék, jobb és bal oldal biztos felismerése, tiszta beszéd, stb.) együttes, összehangolt működésére van szükség. Ráadásul az olvasás elsajátítása közben a gyereknek sokféle új készséget is be kell gyakorolnia. Ha ezek közül egy vagy több nem elég fejlett, akkor az olvasás nehézkes és nem megfelelő minőségű lesz. A diszlexia tehát ezen képességek sérüléseinek eredménye.
A diszlexiás gyerekek tünetei:
- Jó értelmi képességeik ellenére nehezen vagy egyáltalán nem tanulnak meg helyesen olvasni.
- Lassabban dolgoznak, mint társaik: olvasási tempójuk, jelfelismerő képességük eltér a többiekétől.
- Az iskolában emiatt sokszor éri őket kudarc és megaláztatás, melynek következtében elmegy a kedvük a tanulástól és az olvasástól.
- Mivel nem, vagy csak nehezen olvasnak, szókincsük nem bővül megfelelő ütemben, gondot okoz a fogalmazás.
- Sokszor szövegértési nehézségekkel küzdenek, így nem tudnak eredményesen, képességeiknek megfelelően tanulni, emiatt jövőjük is behatárolódik. Pedig a diszlexiás gyerekek teljesen ép értelműek, sokan átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek és/vagy különösen tehetségesnek bizonyulnak a reál tárgyakban.
- Sok esetben előfordul, hogy olyan praktikákat alkalmaznak, amelyek valamennyire elfedik tanulási zavarukat. Például gyakran megismétlik a szó elejét, mintha csak dadognának, krákognak beszéd közben, mintha valami kaparná a torkukat, vagy nagyokat lélegeznek, mintha pont akkor fogyott volna el a levegőjük. Ezekkel a kis „időhúzásokkal” azt próbálják elérni, hogy megjelenjen a betű a látómezőben, és ki tudják mondani az éppen olvasandó szót. Előfordul, hogy nem is várják ki, míg a betű úgymond “megérkezik”, hanem kitalálják a szó végét, sőt, sokszor a mondat folytatását is.
- A fent említett nehézségek sokszor a diszlexiás gyerekek magatartására is hatással vannak. A sok kudarc miatt magukba fordulhatnak. Elkeseredésükben azt a feladatot sem oldják meg, amire képesek lennének. Beburkolódznak egy belső világba, nem szívesen teremtenek kapcsolatokat. Vannak, akik nem visszahúzódással védekeznek a sikertelenség ellen, hanem ellenkezőleg: mindent megtesznek azért, hogy magukra vonják mások figyelmét.
Az olvasási nehézség, zavar megelőzése és kezelése:
Speciális fejlesztő foglalkozásainkon a gyerekek játékosan sajátíthatják el azokat a technikákat, melyekkel megszűnik az olvasási, szövegértési zavar.
Az általunk tartott fejlesztő foglakozásokon előszeretettel használunk mesekönyveket, történeteket, regényeket. Tapasztalatink szerint, a gyermekirodalom nagyszerűen használható az érzelmi világ gazdagítására, az emlékezet, a szókincs és a szövegértés fejlesztésére, a lényegkiemelés megtanítására, az érvelés és önkifejezés kultúrájának elsajátítására.
A hozzánk járó gyereknek tág teret biztosítunk, hogy kedvenc hőseik, szereplőik történetein keresztül, az anyanyelvi területeken megerősödjenek.