A diszkalkulia a számolás elsajátításának zavara. A diszkalkuliás gyermek számára – még ha egyébként nagyon értelmes is – az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent a számolás megtanulása. A diszkalkulia nem jelenti az értelmi fejlődés zavarát. Sőt, a számolási zavarral küzdők kreativitása, írás-, nyelvkészsége igen kimagasló lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a diszkalkulia nem fogyatékosság, hanem részképesség zavar, ami semmiképpen nem a gyerek hibája és lehet rajta segíteni!
A diszkalkulia nem hirtelen, meglepetésszerűen alakul ki, az első jelek már 6 éves kor körül megfigyelhetők. A szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud, vagy csak hibásan képes számlálni, nem érzi a mennyiségek közti különbségeket. Kisiskolás korban sok a hiba a megoldásokban, a gyerek lassan írja a leckét. Kedvetlen, hosszú unszolásra kezd csak neki a házi feladatnak vagy éppen dühös, agresszív lesz.
A diszkalkuliás gyermek tünetei:
- Rosszul tájékozódnak térben, összekeverik a lent-fönt, előtte-mögötte, jobbra-balra helymeghatározásokat.
- Rosszul tájékozódnak időben, gondot jelent a tegnap, ma, holnap… időmeghatározás.
- Beszédproblémával küzdhetnek, nehezen fejezik ki magukat és nehezen is értik meg a mások által mondottakat.
- Figyelmük szétszórt, rövid ideig képesek csak egy dologra koncentrálni.
- Emlékezetük gyenge, főleg a rövid távú, úgynevezett munkamemóriájuk. Emiatt egyszerű műveletsorokat is hibásan oldanak meg.
- Számlálásnál gyakran felcserélnek, kihagynak számokat.
- Számfogalmuk gyenge; a számok alakját és jelentését nem tudják azonosítani (nem érzékelik, hogy pl. mennyi lehet 5 kg, 100 Ft), ugyanezen okból a kisebb, nagyobb relációkat sem értik.
- A számjegyekhez nem tudják hozzárendelni a megfelelő mennyiséget.
- Nehezen értik meg a különböző számtani műveleteket. Összekeverik, helytelenül alkalmazzák a matematikai jeleket. Nehezen értik meg a szabályokat.
- Nem jönnek rá a számsorozatok logikájára, ezért azt folytatni sem tudják.
A diszkalkulia terápiája lassú, apró lépésekben történik. A szemléltetés elengedhetetlen. Ha például számlálunk, igyekezzünk a mennyiségeket megmutatni, például tegyünk ki annyi babot, rajzoljunk annyi labdát…, beszéljük meg, melyik több, melyik kevesebb a másiknál. A mindennapi beszélgetésekben is érdemes burkoltan a matematikai fogalmakat gyakorolni. (pl. vásárláskor: hol vásároltál, hogyan kell a boltba eljutni, mennyibe került az, amit vettél; utazáskor: merre menjünk, messze van-e a célpont, mit láthatunk az úti cél előtt stb.)
A számolási nehézség, zavar megelőzése és kezelése:
Vannak olyan gyerekek, aki könnyen elakadnak a számok világában. Szomorú látni, amikor kihuny az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ezen a területen a gyermekek szeméből, és mint egy mumus jelenik meg a mindennapi matematika óra. Ez nem kell, hogy így legyen, mert még a számolási nehézséggel küzdő gyerekek is képesek szert tenni azokra a készségekre, képességekre, amelyek biztos eligazodást nyújtanak a számoláshoz, a jó logikai gondolkodáshoz.
A fejlesztő foglakozásokon az általunk használt különféle táblajátékok és kártyajátékok, a gyermekek természetes tevékenységére, a játékra építve, könnyedén megértetik és megszerettetik a gyerekekkel a matematikai gondolkodást, hatékonyan fejlesztik a logikai és stratégiai gondolkodást.
Speciális fejlesztő foglalkozásainkon a gyerekek élményorientáltan sajátíthatják el azokat a technikákat, melyekkel játék lesz a számolás.